Sajtóvisszhang

A migráció sötét démona – Beszélgetés migránsokról, közösségi félelmekről, jelenről és jövőről címmel tartottak összejövetelt ma este a zentai Zen Klubban a Magyar Mozgalom szervezésében. A rendezvény vendégei Perák Zsuzsanna szociális munkás, a Menedék – Migránsokat Segítő Egyesület munkatársa és dr. Hódi Sándor pszichológus, író, társadalomkutató voltak, akik Kókai Péter moderátor kérdéseire válaszolva igyekeztek körüljárni a témát.

A hétköznapi ember, amikor szembetalálkozik a menekültekkel, félelmet keltenek benne, mert nem tudja, mire számíthat, emelte ki Perák Zsuzsanna, hozzátéve, a menekültek semmivel sem félelemkeltőbbek, mint azok a külföldi országokban élő emberek, akikkel azokban az esetekben találkozunk, ha külföldre utazunk, hiszen – ahogyan fogalmazott – mindenki, aki idegen országba kerül, különféle félelmekkel kénytelen szembenézni. Mint mondta, ha megkérdezzük őket, azonnal rájöhetünk arra, hogy bennük is ugyanilyen félelmek vannak, ugyanígy tartanak az itteniek elutasításától, ugyanazokat a kérdéseket teszik fel, mint mi, amikor idegen országba kerülünk.

Dr. Hódi Sándor hangsúlyozta, ha beteszünk egy mikroszkóp alá egy egér- vagy egy elefántfület, akkor mindkét esetben szinte ugyanazt látjuk, éppen ezért távolabbról kell tekintenünk rájuk, de szerinte ugyanez a helyzet a menekültkérdéssel kapcsolatban is. Úgy fogalmazott, van bennünk egy ősi szorongás, amely egyéb tényezők mellett abból fakad, hogy véletleneknek köszönhetjük az életünket, éppen ezért fokozott jelentőséget tulajdonítunk annak a helynek, ahova születünk, azoknak az embereknek, akik körülvesznek bennünket és hasonló dolgoknak, hiszen ezek képezik a biztonságérzetünk az alapját. Kifejtette, a közösséghez ragaszkodva, attól védelmet, biztatást remélve éljük a mindennapjainkat, és ha ez veszélybe kerül, akkor előtérbe kerül az említett ősi szorongás. Hozzátette, az utóbbi évtizedekben bizonyos erők arra törekedtek, hogy a közösségeket szétrombolják, annak érdekében, hogy minél inkább az egyén kerüljön előtérbe. A tömegtársadalmak embere számára a társadalom azt igyekszik hangsúlyozni, hogy az anyagiak kell, hogy éltessenek bennünket, a közösségekben élők azonban egészen más értékrend szerint élik az életüket, magyarázta Hódi Sándor, aki úgy fogalmazott, a migrációs hullám is ott kerül előtérbe, hogy fel kell morzsolni a közösségeket. Mint mondta, azokat, akik gyengén integrálódnak egy közösségbe, gyenge szálakkal kötődnek egy közösséghez, gyorsabban felkapja a szél, hiszen ideológiai konstrukció az is, amit az ember arról képzel, hogy milyen lesz élete, milyen lesz a jövője, ugyanakkor ugyanilyen konstrukció az is, amit arról a helyről képzel, ahova megy. Leszögezte, ugyanaz a lélektani mozgatórugója azoknak is, akik onnan jönnek, és azoknak is, akik innen mennek.

A veszély kérdésköre kapcsán Perák Zsuzsanna kifejtette, azok, akikkel tizenegynéhány éve nap mint nap találkozott, senkire nem jelentettek veszélyt, soha nem volt példa arra, hogy félni kellett volna tőlük. Az utóbbi hónapok történései során, amikor valóban tömegesen érkeztek a menekültek Magyarországra, szintén azt tapasztalta, hogy a menekültek segítségért fordultak hozzájuk, nem azért, hogy bárkiben vagy bármiben kárt tegyenek. Hangsúlyozta, meg kell adni számukra az esélyt arra, hogy el tudják mondani, miért jönnek, mi a problémájuk, hiszen akkor az ő feszültségük is enyhül, és megszűnik bennük az az érzés, hogy meg kell magukat védeniük. Hozzátette, a tapasztalatai szerint a szenvicseldobálás, illetve az orvosi segítség elutasítása nem volt jellemző, csupán néhány esetben fordult elő, ezeket az eseteket a médiumok nagyították fel, mert ezek bírtak számukra hírértékkel. Mint mondta, ezek az emberek eljönnek a saját a hazájukból, a saját közegükből, a kultúrájukból, és közben mind erőteljesebben kezdenek ragaszkodni az olyan dolgokhoz, mint például az, hogy ne egyenek sertéshúst vagy egyebek, mivel nem maradt más számukra, mint a saját hitük és a saját szokásaik.

Arra a kérdésre, hogy a hatalom manipulál-e a migrációs kérdéssel kapcsolatban, Hódi Sándor kifejtette, a hatalom mindig igyekszik manipulálni a tömegeket, mivel tudja, hogy az embereket a tudatukon keresztül lehet a leginkább irányítani. Hozzátette, minden szituációban más érdekek jelennek meg, amelyek ellen nagyon nehéz védekezni. A véleményével Perák Zsuzsanna is egyetértett, aki elmondta, nagyon furcsa volt számára megélni azokat a híradásokat, amelyek azokról a történésekről szóltak, amelyeket maga is átélt, hiszen egészen más érzéseket élt meg, és egészen más tapasztalatokat élt át a helyszínen, mint amit a médiumok közvetíteni próbáltak a tömegek felé.

A beszélgetés folytatásában szóba került a globalizációs társadalom és az abban élő pénzcentirkusság, a menekültek fogalmának jogi szempontból történő értelmezése, az integrálódás lehetőségeinek biztosítása és az azzal kapcsolatos költségek fedezésének kérdése, valamint egyéb témakörök is. A vendégek egyetértettek abban, hogy ezekről a témákról beszélgetni kell, vállalni kell a véleményünket, mert csak így tud létrejönni akár maga a beszélgetés, akár a konszenzus, hiszen a különböző gondolatok találkozása visz előre.

A beszélgetés végén a közönség soraiban helyet foglalók is feltehették kérdéseiket az est vendégeinek.