Sajtóvisszhang

A Magyar Mozgalom egyik nem titkolt célja, hogy vidékünkön ismételten meghonosítsa a polgári kultúra immár elfeledett, a XX. század közepéig azonban igen sikeresnek számító formáját, a közéleti kávéházat. A szervezet október 7-én Szabadkán, a Népkör MMK-ban megtartotta első ilyen jellegű rendezvényét.

Az első felkért előadó dr. Samu János Vilmos, az Újvidéki Egyetem Magyar Tannyelvű Tanítóképző Karának docense volt, aki A kommunikáció művészete címmel tartott vitaindító előadást.

Elsőként Kókai Péter, a Magyar Mozgalom egyik alapítója köszöntötte a megjelenteket. Mint mondta, megpróbálják rendszeressé tenni a Közéleti kávéházat.

— A Közéleti kávéház megnevezés bizonyára utal rá, hogy milyen környezetben és mely témákkal szeretnénk majd foglalkozni. A kávéházi jelleg nem a laza mulatozást jelenti, hanem teret szeretnénk adni a közönség, az érdeklődők hangjának. A közélet megnevezés pedig a témák megválasztását takarja — mondta Kókai.

Dr. Samu János Vilmos Vilém Flusser kommunikációfilozófiai elméletéből kiindulva definiálta a kommunikációt mint művészetet. Szemben a hagyományos ógörög felfogással a kommunikáció nem információk átadása, két szubjektum közötti információcsere, hanem műalkotás a halállal szemben való magányunk kivédésére. A kommunikáció során a saját magányunkból menekülünk másokhoz, a többiekhez, a csoporthoz, a kommunához. A kommunikáció közösségképző, nem az üzeneten van a hangsúly, hanem a kapcsolatteremtésen. Esztétikai eszközökkel dekódoljuk a kommunikációs jeleket, és elsősorban emiatt nevezi a tudomány művészetnek. Nem szubjektumok vesznek részt a folyamatban, hanem projektumok, vagyis az „alanyok” a kommunikáció folyamatában képződnek.

A félórás előadás után a közönség is szóhoz jutott. Többen is igyekeztek aktualizálni az elhangzott kommunikációfilozófiai elméletet, a többi közt szóba került a manipulálás kérdése, a közösségi hálók és a politikai kommunikáció világa is.

A felvételeket megtekintheti ITT.