Sajtóvisszhang

Komolykodó öntömjénezés és ellenzéki mozgolódás

 „Az MNT hivatalának megtizedelésével az első olyan magyar intézmény lett, amely magyar embereket tett az utcára, hagyott egzisztencia nélkül, ezzel olyan modellt teremtve, amely sajnálatosan azóta is tovább él az általa alapított intézményekben.”

A Magyar Nemzeti Tanács két éves munkájáról tárgyalt. Hajnal Jenő elnök a „számadás és tervezés” nevében számolt be a félidei eredményekről. Egy konkrét adat: az MNT jövő évi költségvetése több mint 1,1 milliárd dinár. Ennek legnagyobb részét Orbán Viktor utalja a magyarországi adófizetők pénzéből. Hálásak is neki.

Hajnalnak volt egy fölöttébb mulatságos félmondata is: „fontos szerepet játszott az MNT a versenyképes magyar értelmiség kinevelésében”. Ez most komoly?

Akkor most nézzük az ellenzéket (egyébként már az is felemelő, hogy ezt le lehet írni: ellenzék):

„A Magyar Nemzeti Tanács kétéves munkájáról szóló beszámolóját Tari István szerint az ellenzéki vélemények elhallgatása határozza meg. Az ellenzéki képviselő szerint nem reagálnak megfelelően a hivatalos nyelvhasználat folyamatos megsértésére. A beszámolóban 58 nyelvhasználati panaszról számolnak be, amely a hivatalba érkezett, a dokumentumban csupán egyetlen olyan esetről van szó, amelyben leírják a panaszra tett válaszlépéseket, és azt, hogy az adóhivatal elismerte a mulasztást – Tari István nehezményezte, hogy a panaszok sorsáról nem számol be a tanács. Szilágyi Miklós (MÖ), a nyelvhasználati bizottság elnöke szerint a panaszokkal, nem a bizottság, hanem a hivatal foglalkozik.” Akkor ez most mit jelent?

„Zsoldos Ferenc (MM) bírálta a Végrehajtó Bizottság szinte kizárólagos döntési hatáskörét. Az előterjesztések több mint 90 százalékát a VB által elfogadott döntések jóváhagyása képezte az elmúlt időszakban – összegezte az ellenzéki képviselő, aki szerint mindez háttérbe szorítja a bizottságok és a konzultatív testületek munkáját, amelyeket még csak össze sem hívott a tanács.”

„Az MNT hivatalának megtizedelésével az első olyan magyar intézmény lett, amely magyar embereket tett az utcára, hagyott egzisztencia nélkül, ezzel olyan modellt teremtve, amely sajnálatosan azóta is tovább él az általa alapított intézményekben – idézte a nyolc ellenzéki képviselő által aláírt kritikát Joó-Horti Lívia. Az intézmények többsége követi ezt a rossz modellt, és elbocsát minden olyan személyt, aki máshogyan mer gondolkodni vagy cselekedni – emelte ki a tanácstag. Az ellenzéki képviselő ugyanakkor pozitívnak ítélte az oktatás terén elért eredményeket és egyes stratégiák folytatását.”

„Jerasz Anikó (a vajdmagyar kormányfő – a Napló megj.) elmondta, hogy kétszer is összehívták a különböző konzultatív testületi tagokat, először a magyartanárokat, majd az osztálytanítókat hívták meg egy konzultációra, valamint elutasította azon vádakat is, miszerint a bizottság üléseit sem hívják össze rendszeresen, elmondása szerint az ülések száma elegendő a döntéshozatalhoz.”

„Németh Ernő (MÖ) a tájékoztatási bizottság elnöke sérelmezte, hogy a Magyar Szóval kapcsolatban felmerült problémák kérdésében a hívására nem jelentek meg a bizottság tagjai, majd elmondta a Szabadkai Rádió privatizálásával kapcsolatos döntések sorozatát, illetve javasolta a rádió folytatását, ami felváltaná a jelenlegi Szabadkai Magyar Rádió műsorát.”

„Tari (VMDK) emlékeztetett arra, hogy a Végrehajtó Bizottság az elmúlt periódusban megbukott, továbbá pozitív változásként értékelte, hogy a korábbi művelődési tanácsos, aki szerinte súlyos károkat okozott a tanács munkájában, nincs már jelen.” Már az is eredmény, hogy Lovas Ildikó nem volt jelen.

Végül a lényegről, a pénzről is szó volt:

„Tari István elfogadhatatlannak tartja, hogy a magyar államtól kapott 560 millió forgalmi adója dupla annyi, mint amennyit a szerb állam ad a magyar nemzeti tanácsnak, továbbá sokallja, hogy az utazási költségek másfélszeresére nőttek a szerbiai kampány évében. Hajnal szerint a kampánynak semmi köze a megnövekedett útiköltségekben, de az elmúlt években most volt a legtöbb alkalmi rendezvény, így ezzel arányosan növekedtek az útiköltségre kifizetett összegek.”

Ezzel a vajdmagyar parlament lezárta a 2016-os évet. Nyugodjék békében! Korhecz már biztos helyen.

Lehet pezsgőt bontani.