Sajtóvisszhang

Szeptember 1-je Szabadka napja. 1779-ben Mária Terézia ezen a napon adott Szabadkának szabad királyi városi rangot. Városnapi interjúnkban az elmúlt egy évről, a város jelenéről, jövőjéről kérdeztük a polgármestert, Maglai Jenőt.

* Hogyan értékelné az elmúlt egy esztendőt?

— Ez egy igen intenzív, mozgalmas időszak volt. Számos olyan tevékenységet kezdtünk el, illetve valósítottunk meg az elmúlt év utolsó három-négy hónapjában, amely az idén hozta meg gyümölcsét. Több olyan beruházás indult el a városban, amely évekig, sőt évtizedekig nem realizálódott. Például a Regionális Szeméttároló kiépítésének megkezdése — ez egy 25 millió eurós beruházás, a legnagyobb mind közül. Ebben az esetben hét önkormányzat együttesen járul hozzá a Szabadka területén megvalósuló beruházáshoz. A másik fontos invesztíció, melyen rengeteget dolgoztunk, a fővízvezeték és a szennyvízelvezető csatornarendszer kiépítése. Ennek költségei 6 millió eurót tesznek ki. Még folyamatban vannak a munkálatok, de valószínűnek tartom, hogy a határidő előtt sikerül befejezni őket. A tervek szerint a jövő év tavaszán megkezdhetjük a 2-es vízgyár kiépítését is, 3 millióért. Mindenképp dicséretes, hogy végre sikerült kimozdítanunk a Népszínház építésével kapcsolatos kérdést is a holtpontról. Többévnyi egy helyben topogás után befejeződött a régi rész teljes felújítása, és valószínűleg sikerül elindítanunk azt a közbeszerzési eljárást is, amely az új rész munkálatainak költségét fedezi majd. Bízom benne, hogy 2016 őszén már elkezdhetjük a színházépület belsejének kiépítését, rendbetételét is. A zsinagógát is kiemelten kezeltük, három oldalról a homlokzatot, valamint a tetőt is felújítottuk, elkészült a tervdokumentáció a belső felújításra, és ha az időjárás engedi, szeptember folyamán elkezdődik a negyedik homlokzat felújítása is. Sajnos — nem a mi hibánkból — adminisztrációs gondok adódtak, melyek miatt már két hónapja ott áll az összes dokumentáció Belgrádban, emiatt a munkálatokat eddig nem tudtuk elkezdeni. Bízunk benne, hogy hamarosan erre is sor kerül.

— Kiemelten sikeresek voltunk a pályázatokon, több mint 500 millió dinárt nyert el ily módon a szabadkai önkormányzat a tartományi, illetve a köztársasági kormány által kiírt pályázatokon. Ennek köszönhetően például a közeljövőben 12 utcában kiépülhet az ivóvízhálózat és a csatornarendszer, 8-10 utcát pedig aszfaltozunk. Elkezdődött az Idegenforgalmi és Informatikai Központ kiépítése Palicson, valamint két halottasház építési munkálatai is Visnyevácon és Tavankúton. A csantavéri színház építése is jól halad, és ezt az épületet is remélhetőleg rövidesen befejezzük, és átadjuk a helybelieknek.

* Hogyan haladnak az úgynevezett stratégiai fontosságú kezdeményezések?

— Örömmel mondhatom, hogy jól. A város főtervét remélhetőleg heteken belül elfogadja a városi képviselő-testület, valamint aláírtuk azt a memorandumot is, amely alapján egy 5,6 millió eurós vissza nem térítendő támogatást kapunk a német államtól a Palicsi- és a Ludasi-tó, valamint azok környékének rendezésére. Ezt a megállapodást a német és a szerb kormány képviselője vélhetően októberben írja majd alá, ezután pedig elkezdődhet a tervdokumentáció kidolgozása. Készek a tervek a palicsi szennyvíztisztítóval kapcsolatban, és a következő évben — legalábbis a tervek szerint — végre ez is elkészülhet. Nagyon bízom benne, hogy szeptemberben sikerül végre megvásárolnunk a város területén található honvédségi ingatlanokat. A Palicsi úti első laktanyára már megkaptuk a tulajdonjogi jóváhagyást, de a szerződés megkötésével szeretném megvárni a másik, számunkra remélhetőleg szintén kedvező kormánydöntést a Hadseregotthon tulajdonjogának átruházásáról, így ez a két szerződés együttesen kerülhetne a városi parlament elé.

* Mi lesz a területtel, melyen az egykori Zorka Vegyi Művek állt?

— A telek tulajdonjoga körül még mindig zajlanak a politikai csaták és az egyeztetések a koalíción belül. Őszintén remélem, hogy szeptemberben ennek az ügynek is pontot tehetünk a végére, és elkezdhetjük a talaj rendbetételét, illetve az előkészületi munkálatokat. Ezen a 30 hektáros területen egy kis- és középvállalkozók részére kialakított ipari parkot szeretnénk létrehozni. Már tárgyalunk a kecskeméti önkormányzattal egy határon átnyúló projektum megvalósításáról. A két önkormányzat EU-s pénzekre is pályázhatna közösen.

* Tavaly ilyenkor az önkormányzatnak még számos gondja akadt a közvállalatok működését illetően. Most mi a helyzet e téren?

— Jelentős mértékben sikerült enyhíteni a közvállalataink működésében fellépő nehézségeket. Természetesen még nagyon sok a tennivaló, de végre megoldottuk azokat az égető gondokat, amelyek nem tűrtek halasztást. Ezáltal a közvállalataink sokkal hatékonyabban és eredményesebben működnek. A közigazgatásban munkaerő-leépítésre volt szükség, és noha még mindig nem vagyok megelégedve bizonyos szakszolgálatokkal, azt azért elmondhatom, hogy az előző időszakhoz képest a közigazgatási hivatal munkája is sokkal eredményesebb. Ott is látható eredményeket tudunk felmutatni, ahol eddig a legtöbb támadás érte az önkormányzatot. Olyan bírálatok fogalmazódtak meg, hogy nincsenek gazdasági beruházásaink, nem nyílnak új munkahelyek. Minderre az elmúlt időszakban sikerült rácáfolnunk. Városunkban számos olyan gyár, cég nyit új részleget, amelynek köszönhetően kétezer új alkalmazott juthat majd munkához. Ezek között megemlíteném a Swarovski, a Masterplast, az Ametek és a Siemens céget. Az önkormányzat emellett 48 millió dinárral tőkésítette fel a vámmentes övezetet, ebből a pénzből egy 900 négyzetméteres csarnok épül ki, melyben a Dunkel Motors újabb részleget nyit. Új csarnok épül az Elektroremont számára is, az új bevásárlóközpont révén pedig olyan külföldi cégek érkeznek majd Szabadkára, amelyek eddig nálunk még nem voltak jelen. Elmondhatjuk tehát, hogy a város élete gazdaságilag is felpezsdült, és az elkövetkező egy-másfél évben legalább kétezer új munkahely fog nyílni. Ilyen gazdasági fellendülés már hosszú ideje nem volt jellemző erre a városra. Megindult egy fejlődési ciklus, ennek már látható jelei is vannak. Mindez egy új perspektívát ad a városnak.

* Mit nem sikerült megvalósítani?

— A kerülőút megépítését. Erről köztársasági szinten határoznak, és a kérelmünk eddig még nem járt sikerrel. A kormányfőtől ígéretet kaptunk ugyan, hogy 2016-ban folytatódnak a munkálatok, de az önkormányzat mást sajnos nem tud tenni. Nagyon fontosnak tartom, hogy a városnak sikerüljön még egy 600 millió dináros kölcsönt felvennie, hogy a következő év tavaszán egy újabb beruházási hullámot indíthasson el, mely a másodlagos vízhálózatra és a csatornarendszer kiépítésére vonatkozna. Ezzel az egész város területén megoldódna a vízellátás és a szennyvízelvezetés gondja, a többi közt a belvíz okozta problémák is. Büszke vagyok rá, hogy nem kell szégyenkeznem sem nekem mint polgármesternek, sem a munkatársaimnak, mert az elmúlt másfél év alatt sok mindent megvalósítottunk, jelentős eredményeket értünk el, és ezt a továbbiakban is folytatni kívánjuk.

* Elkerülhetetlen a kérdés: számol-e azzal, hogy a most megalakult Magyar Mozgalom alapító tagjaként a VMSZ (melynek jelöltjeként polgármesterré választották) lemondatja a városelnöki tisztségéről?

— Én nem mondok le a tisztségemről, mert nem látom értelmét. Ha elvállaltam egy feladatot, azt végig is csinálom, legalábbis ennek a ciklusnak a végéig a helyemen maradok. Hogy azután mi történik, majd meglátjuk. Hogy a VMSZ tervezi-e a leváltásomat, azt nem tudom, de ha így tenne, azt nem tartanám korrekt döntésnek, hiszen a magyar közösségnek — ezen belül a VMSZ-nek is — az kellene hogy legyen a célja, hogy az érdekeit eddig is képviselő polgármester befejezze ezt a ciklust. Remélem, hogy az önkormányzat és a VMSZ közötti korrekt együttműködés a továbbiakban is megmarad. Az MM alapításában való részvételemről továbbra is azt gondolom, hogy jó döntés volt, hiszen a vajdasági magyarság életében bizonyos változásokra van szükség, melyekhez valamilyen formában jómagam is hozzá kívánok járulni — fejezte be a beszélgetést Maglai Jenő, Szabadka polgármestere.