Sajtóvisszhang

A magyar közösség átlagosan 18-20 százalékban támogatta a Magyar Mozgalmat, húsz önkormányzati és két tartományi képviselői mandátumot szereztek

Sorrendben harmadik, illetve az áprilisi választásokat követő első közgyűlését tartotta ma Szabadkán a Magyar Mozgalom civil szervezet. A választási eredmények értékelésén túl a közgyűlésen lépéseket tettek a szervezet alapszabályának őszi módosítása irányába, valamint a pénzügyekről és az MM jövőképéről is szó esett.

A Magyar Mozgalom az ismert körülmények miatt köztársasági szinten nem tudott mérhető eredményt felmutatni, hét vajdasági önkormányzat területén indított helyi választási listát, nem mindenhol azonos módszer szerint, a tartományi listájuk 16 500 szavazata pedig két mandátum megszerzéséhez volt elég, mondta el dr. Korhecz Tamás társelnök, aki vitaindítójában számszerűsítve is áttekintette a választási eredményeket, községekre lebontva.

A legtöbb magyar által lakott területeket áttekintve egy tarka képet kapunk, egyfajta szabályszerűség mégis felfedezhető: ahol nem volt önkormányzati szintű lista, a választási eredmények elmaradtak azokhoz a településekhez képest, ahol önkormányzati szinten is indult az MM – mutatott rá Korhecz.

Szavai szerint a legjobb eredményt Szabadkán könyvelhetik el, Újvidék, Pancsova, Törökbecse és Szenttamás esetében pedig annak ellenére, hogy nem volt önkormányzati lista, nem szégyenteljesek a tartományi eredmények. Máshol rendkívül rosszul szerepeltek, ebben a tekintetben a csúcstartó Törökkanizsa, itt a VMSZ tizenhétszer annyi szavazatot kapott, mint a MM, holott tartományi szinten ez a szorzó nincs három sem, mutatott rá a társelnök.

A magyarság fele által lakott térségben az MM-es eredmények nagyon haloványak, s urbánus környezetben sokkal jobban szerepeltek a listáik, mindennek tükrében megfogalmazódnak a jövőre vonatkozó feladatok, húzta alá Korhecz Tamás. Megjegyezte: Szabadkán feltehetően azért lettek a legjobban az eredmények, mert a VMSZ aktivistáinak és támogatóinak jelentős része az MM-hez társult.

Elemzésében szólt arról is, hogy a Vajdasági Magyarok Demokratikus Közösségével (VMDK) kötött koalíciójuk 1000-2000 szavazatot hozott a listáiknak. Az együttműködés nem rettentett el szavazókat, de nem is volt jelentős mobilizációs ereje, kivéve Nyugat-Bácskát tekintve, tartományi szinten az MM-nek a VMDK nélkül ugyanennyi mandátuma lenne, vélekedett.

Korhecz Tamás számára csalódást okozott annak a felhajtóerőnek a mértéke, amit az MM-nek a választásokon való megjelenése váltott ki, a magyarok részvételi aránya nem lett nagyobb az új alternatíva miatt, viszont a szavazóik negyede olyan, aki egyébként nem szavazatott volna az MM-en kívüli egyedüli magyar listára, jegyezte meg. Korhecz leszögezte: listáikat a VMSZ-ben csalódott szavazók támogatták.

Maglai Jenő szerint a választások mérföldkövet jelentettek az MM történetében. „Túlélési harc volt ez az MM részéről, hiszen egyértelművé vált, hogy ha nem jelenünk meg a politikai szerepvállalás porondján, a civil szereplésben kevés lehetőség lesz a fejlődésre” – fogalmazott a korábbi szabadkai polgármester. Szerinte nem kell negatív kontextusba helyezni a választásokkal kapcsolatos történéseket, a tét az volt, hogy április 24-ét túléli-e a szervezet, de a jelenlegi állás szerint megvannak a feltételei a további építkezésnek. Maglai örömének adott hangot, amiért Szabadkán fej-fej mellett végeztek a VMSZ-szel, ennek tükrében szerinte az MM gerincének a nemzeti vonalat kell tekinteni, de bizonyos helységekben más opciókat is meg kell fontolni.

Varga László az alapszabály módosításával kapcsolatos vitaindítójában rámutatott, az elmúlt hónapok kihívásai miatt nem hajtottak végre belső tisztújítást, viszont erre azért sem kerítettek sort, mert a vajdasági magyar közösség fele kívül áll az MM struktúráján. Javasolta, hogy az előkészítési folyamatot követően, egy ősszel esedékes újabb közgyűlésen válasszák majd meg a szervezet állandó vezetését. Ugyanakkor javasolta, hogy az Ideiglenes Ügyvivő Testület nevéből az ideiglenes jelző törlődjék, jogi változások nélkül, mindössze formális okokból. Maglai Jenő ennek kapcsán leszögezte: valóban átgondolt előkészületekre van szükség a vezetői struktúra felállítását megelőzően, hogy végül ne egy ember vagy egy család kerüljön meghatározó szerepbe.

A szervezeti működés tekintetében több javaslat is elhangzott, illetve az információk belső áramlásának javítását is szorgalmazták a felszólalók.

Joó-Horti Lívia a tagsági díjra vonatkozó beterjesztést indokolva elmondta: egyes híresztelések szerint az MM jelentős anyagi támogatásban részesül, ebből azonban egy szó sem igaz, eddig is abból gazdálkodtak, amit a tagság önkéntes módon felajánlott. A választásokat követően azonban új struktúrában kell gondolkodniuk: éppen ezért 100 dináros általános tagsági díj bevezetését, valamint önkéntes alapú, 1000 dináros irányösszegű kiemelt tagsági díj bevezetését kezdeményezték.