Sajtóvisszhang

Ünnepélyes keretek között Szent István király napján – a szervezők becslése szerint több mint 250 alapítótag személyes részvételével – tegnap megalakult a Magyar Mozgalom civil szervezet a palicsi Vigadóban. A Magyar Mozgalom civil szervezet olyan pártok feletti, össznemzeti, ideológiai szempontból eklektikus vajdasági magyar civil szervezeteként alakult meg, amelynek tagjait a büszkén vállalható értékek, elvek és közös célok forrasztják egységbe.

– Azért vagyunk itt ma este, hogy életre hívjunk egy civil kezdeményezést Magyar Mozgalom néven, elsősorban azért, mert egyre többen érezzük, hogy szükség van arra, hogy a vajdasági magyar mozgalom változzék. Tesszük mindezt jobbító szándékkal – köszöntötte Mezei Zoltán színművész Magyar Mozgalom civil szervezet alakuló ülésén a jelenlévőket, majd felolvasta dr. Dévavári Zoltán egyetemi docens üdvözlő gondolatait.

A civil szervezetről céljairól és megalakulásának okairól öt közéleti személy szólalt fel. Elsőként dr. Korhecz Tamás szólalt fel kiemelve, hogy nem egy új magyar politikai pártot kívánnak alapítani és a Magyar Mozgalom nem valaki vagy valami ellen alakul meg, ugyanis a mozgalom tagjait értékek, elvek és célok kovácsolják össze. Szavai szerint ennek ellenére politikamentes nemzeti mozgalom nem létezik, amikor erre a feladatra vállalkoztak akkor arra is vállalkoztak, hogy politikai kérdésekben megszólaljanak, véleményt, kritikát fogalmazzanak meg.

– Célunk a vajdasági magyar közélet megreformálása és a normalitás megtermése. A mostani vajdasági magyar közélet bizonyos szempontból beteg. Három jelenség mételyezi meg ma a közéletünket: a félelem, a konspiráció és az anyagi függőség – hangsúlyozta Korhecz Tamás.

Az egyetemi tanár kijelentette, hogy elég volt az ellenségkeresésből és a kirekesztésből, a nemzetnek mindenkire szüksége van, aki tenni, alkotni szeretne. Hozzátette, hogy meg sem alakultak, már bizakodó jeleket látott, ugyanis a Hét Nap szókimondóbbá, szabadabbá vált mint valaha, valamint a Magyar Mozgalom alapítói között olyan emberek is vannak, akiknek van mit veszíteniük.

Tőke János újságíró beszédében kiemelte, hogy két ok miatt van az alapítótagok között, az egyik szakmai a másik emberi.

– Szakmai szempontból azért, mert nagyon fáj. A szakmailag elkötelezett újságírók szinte minden nap elmondhatják ezt a két szót, amely József Attila utolsó verseskötetének címe is. Hiszünk abban, hogy olvasóbarát lapot tudunk készíteni a jövőben és nem egy olyant, amely egy politikai elitet szolgál ki, méghozzá úgy hogy a sajtótörvényt folyamatosan megszegi. Az emberi ok az emberei. Ha gyermekeim két évtized múlva megkérdezik, hogy miért szerepel a nevem az alapítók között, akkor azt fogom mondani, hogy értetek és a vajdasági magyar gyerekekért álltam ki 2015 augusztus 20-án, mert hiszek a mozgalom erejében és abban hogy az én unokáim is ezen a világon látják meg a napvilágot és magyar lesz az anyanyelvük – mondta Tőke János.

Novák Anikó egyetemi tanár beszédében a szakmaiságról és a hitelességről beszélt. Szavai szerint a tenni akaró, gondolkodó fiatalokat nem ellenségeknek, hanem partnereknek kellene kezelni.

– Személyeskedés és kicsinyesség helyett, hitelességre és szakmaiságra van szükségünk – szögezte le az egyetemi tanár.

A Magyar Nemzeti Tanács szükségességéről, céljáról és eredményeiről beszélt Várkonyi Zsolt jogász. Véleménye szerint az elmúlt kilenc hónapban az MNT-ben egy olyan bezárkózás történt, amely az eddigi eredményeket leépíti és egy masszív gátat állít a további sikerek elérése elé.

– A Magyar Mozgalom olyan mozgalommá kíván válni, amely a szülőföldön való maradás mellet áll ki, méghozzá jobbító szándékkal – mondta Várkonyi Zsolt.

Kókai Péter újságíró beszédében elmondta, hogy egy kisebb – nem reprezentatív – közvélemény-kutatást végzet a fiatalok között a sajtó mai helyzetéről. Mint megjegyezte, a fiatalok a sajtót többek között pártszócsőként, részrehajlónak, pontatlannak jellemezték, valamint úgy gondolják hogy az újságírók félnek elmondani véleményüket. A mini közvélemény kutatásban a fiatalok az ideális magyar sajtót többek között úgy képzelik el, hogy valós emberekkel és valós problémákkal foglalkozik, jobban kihasználja az internet kínálta lehetőségeket, céltudatos és objektív.

Végezetül Csernik Árpád színművész szólalt fel, aki szerint 2015 augusztus 20-a az évezredes államiságunk mellett az összefogás, a tisztelet, a bátorság és a remény napja is.

– A reményé, hogy itt és most érdemes élni, túlélni, jövőt építeni. Mély meggyőződésem, hogy komoly válságban lévő közéletünk megreformálható és ismét normális, egymás tiszteletén és elfogadásán alapuló közeggé válhatunk – hangsúlyozta Csernik Árpád.

A jelenlévők ezt követően elfogadták a szervezetük alapcéljait és értékeit meghirdető Hitvallást, felállították a belső szervezetet, valamint megkezdték a konkrét cselekvés alapját jelentő programok kidolgozását.