Sajtóvisszhang

Nemzetpolitikai kerekasztal Palicson 

Nemzetpolitikai kerekasztal beszélgetést szervezett a Magyar Mozgalom Palicson, ahova minden olyan anyaországi pártot meghívtak, amely képviselteti magát a magyar országgyűlésben.

A női strand magyar szecessziós épületében azonban 3 üres szék is maradt. Beszédes ugyanis, hogy épp a két kormánypárt a Fidesz és a KDNP nem érezte fontosnak, hogy elfogadja a délvidéki magyarok meghívását, illetve a határon túliak szavazatának megvonásával kampányoló Gyurcsány Ferenc által vezetett DK. A közönség soraiban is üresen hagytak egy széket a szervezők, amelyet szimbolikusan a Délvidékről elvándorolt magyarságnak tartottak fent.

A rendezvényen a Magyar Szocialista Pártot Szabó Vilmos képviselte, a Jobbik Magyarországért Mozgalmat dr. Staudt Gábor, a Lehet Más a Politika színeiben Ikotity István jelent meg, a Magyar Liberális Pártot Szent-Iványi István, míg az Együtt-et Szigetvári Viktor képviselte.

Szabó Vilmos (MSZP) szerint a mindenkori kormánynak nem az a feladata, hogy diktáljon a határokon túli magyar szervezeteknek, ne Budapest határozza meg a támogatáspolitikát vagy a kapcsolati rendszert. Szerinte ez nem jó gyakorlat, sőt kifejezetten ártónak tartják.

Elmondása szerint ez a korábbi kormányok idején nem így működött.

A kerekasztal beszélgetést üdvözölte, ám -mint mondta- félő az is, hogy a kampány során, talán a palicsi az első és egyetlen alkalom, ahol a délvidéki magyar választók megismerhetik szinte az összes magyar párt politikai álláspontját.

Staudt Gábor a Jobbik részéről elmondta, hogy a pártja nemzetpolitikával foglalkozó politikusa Szávay István azért nem lehet jelen, mert a sokat hangoztatott szerb-magyar történelmi megbékélés ellenére ki van tiltva jelenleg Szerbiából, így Délvidékről is.

A képviselő emlékeztetett, hogy pártja már akkor programjába emelte és követelte a kettős állampolgárság megszerzésének jogát a külhoni magyaroknak, amikor Orbánék erről még hallani sem akartak. Pártja szerint egy nemzetpolitikai minisztérium felállításában kellene gondolkodni, amely nem csak a határon túli magyar kisebbségek, de a magyarországi nemzetiségek ügyeit is felkarolná. Véleménye szerint átláthatóbbá kellene tenni a Bethlen Gábor Alap támogatási rendszerét és nagyobb transzparenciával kellene működnie a gazdaságfejlesztési programoknak, amelyeket a Jobbik is támogat. Mindeközben pedig nagyobb figyelmet kellene fordítani arra, hogy a támogatásokat valóban magyar emberek kapják, magyar munkásokat foglalkoztassanak és a cégtáblákon vagy termékeken jelenjenek meg a magyar feliratok.

Hangsúlyozta, hogy pártja többször kezdeményezte a Trianon Emlékévet a békediktátum századik évfordulója alkalmából, de azt a Fidesz rendre leszavazta.

Ikotity István, a Lehet Más a Politika képviselője is egy átláthatóbb támogatási rendszert sürgetett. Elmondta, hogy a pártja a határon túli magyarság megmaradását az anyanyelvi oktatásban és nyelvi autonómiában látja, ezért annak támogatását kiemelten kezelnék. Valamint legalább ilyen jelentősnek tartják, hogy a döntések fontossági sorrendjét ne felülről diktálják, hanem alulról építkezve, a határon túli magyarok helyben határozzák meg, ott ahol azok meg is valósulnak.

“Európa nem csak a nemzetek Európája, hanem a nemzetiségeké is” – mondta Ikotity István (LMP).

Szent-Iványi István a Magyar Liberális Párt megjelent képviselője örömét fejezte ki abban, hogy nagyon sok régi délvidéki ismerőse és barátja jelenleg a Magyar Mozgalom tagja. Majd kifejtette, hogy szerintük nem gyámkodnia kellene a magyar kormányoknak a határon túliak felett és egyfajta hűbéres-vazallusi viszonyt kialakítani, hanem valódi partneri kapcsolatok kiépítésére van szükség. Szerinte a magyar állam dolga, hogy megteremtse a lehetőségeket, nem pedig, hogy megmondja, hogy mit szeretne támogatni.

Fontosnak találja a pártja az önkormányzatiság erősítését célzó helyi kezdeményezéseket, mint ahogy az autonómia törekvéseket is.

Leszögezte nem támogatják a szerzett jogok csorbítását semmilyen esetben sem, így – más magyarországi pártokkal ellentétben – nem fosztanák meg a határon túliakat sem a szavazati joguktól.

Az Együtt színeiben Szigetvári Viktor is bírálta a támogatási rendszerek jelenlegi formáját, amely szerinte etno-biznisznek és szavazatvásárlásnak ad helyet. Pártja a személyre szóló támogatások helyett az intézményi támogatásrendszerben látja a lehetőséget. Szerinte nem focicsapatokat kellene támogatni, hanem a színvonalas és modern intézményeket.

Szigetvári fontosnak tartotta kiemelni, hogy a magyar cigányságot a magyarság részének tekintik a határokon túl is.

A határon túli szavazati jog kapcsán kijelentette “A szegények migránsozása a szavazati jog elvétele.” Szigetvári szerint a határon túl nem az országos választási listákra kellene szavaznia a magyaroknak, hanem a helyi jelöltekből álló listákra, de akár egy határon túli szavazókörzet megalapítását is jó ötletnek tartanák.

A nemzetpolitikai kerekasztal beszélgetésen több aktuális témát is felvetettek, mint például Szerbia EU-s csatlakozásának esetleges magyar feltételei, a támogatáspolitika átláthatóságát vagy épp a határon túli szavazati jog formáit és lehetőségeit, illetve annak hatását az anyaországi és külhoni magyarság viszonyára.