Sajtóvisszhang

Szabadka, Zenta, Magyarkanizsa és Topolya ellenzéki képviselői ellenzik a törvénymódosítást

A centralizáció újabb lépéseként értékeli a Magyar Mozgalom (MM) az önkormányzatok pénzelésére vonatkozó törvénymódosítást, amelynek értelmében kevesebb pénz illeti meg a jövedelemadóból befolyó összegekből a helyi önkormányzatokat. Az önkormányzati képviselők szerint az anyagi eszközök központosítása által centralizálják a hatalmat Belgrádban, amihez a VMSZ is asszisztál. Szabadkán 60, Zentán 18, Magyarkanizsán 15, Topolyán több mint 20 millió dináros mínuszt jelent a döntés – állítják a Magyar Mozgalom és a Vajdasági Magyarok Demokratikus Közösségének képviselői.

Kókai Péter, az MM társelnöke sajtótájékoztatón két kérdést intézett a legnagyobb vajdasági kisebbségi párt, a Vajdasági Magyar Szövetség felé. Miközben a párt alapelveiben hirdeti a községek és városok lehető legszélesebb körű autonómiájának megvalósítását, valamint szorgalmazza a központi hatalom maximális decentralizációját, továbbá támogatja a helyi önkormányzatiság teljes kiépítését és megerősítését a helyi demokrácia törvényes, intézményes és anyagi biztosítékaival egyaránt, miért áll mégis az önkormányzatokat hátrányosan érintő törvénymódosítás mellé, milyen módon szolgálja a magyar kisebbségi párt által is támogatott törvényjavaslat ezeket a célokat? – tette fel a kérdést Kókai.

Ha a legjobban és a leghatékonyabban akkor tudnak cselekedni, ha partnerei vagy részesei maradnak a mindenkori koalíciós hatalomnak, és mint tudjuk, a VMSZ ebben a pillanatban minden szinten partnere a Szerb Haladó Pártnak (SNS), és mégis forráselvonás történik mindazon önkormányzatokban ahol a VMSZ és a SNS koalícióban gyakorolják a hatalmat, kinek az érdekeit szolgálja ez a hatalmi koalíció és együttműködés? – hangzott Kókai kérdése.

A Magyar Mozgalom szerint semmiképp nem a magyar kisebbség érdekeit, sem a közösség társadalmi, gazdasági, civil, művelődési csoportjainak érdekeit szolgálja a helyi önkormányzatok költségvetését lefaragó lépés.

A csütörtöki sajtótájékoztatón az MM és a VMDK szabadkai, zentai, magyarkanizsai és topolyai képviselői is felszólaltak a törvénymódosítás ellen:

Maglai Jenő, a Mozgalom a Polgári Szabadkáért képviselőcsoport elnöke sajnálatát fejezte ki amiatt, hogy helyi szinten senki sem foglalkozik ezzel a problémával, a jelenlegi önkormányzati vezetők részéről kevés ellenállásba ütközött az a döntés, amely a lakosság mindennapi életére is kihatással lesz. Maglai szerint 2013 óta kimutathatóan csökkennek az önkormányzatoknak járó pénzeszközök, öt évre visszamenően Szabadkán ez már a 700 millió dinárt is elérte éves szinten. A transzfereszközök és a költségvetési tartalékok tekintetében sem veszik figyelembe az önkormányzati törvény alapelveit, a hatalmi pártokhoz közel álló települések aránytalanul sok köztársasági pénzhez jutnak, miközben éppen a köztársaság a legnagyobb pénzherdáló – mondta Maglai Jenő.

Sándor József, az MM-VMDK zentai frakcióvezető-helyettese emlékeztetett arra, hogy két héttel ezelőtt egy megtérített adósságnak köszönhetően 30 millió dinárral nőtt a zentai önkormányzat költségvetési kerete, de mindjárt 18 milliót ki is vettek az önkormányzat zsebéből. Újabb pofon, hogy lakat alá került a zentai cukorgyár, ami a város egyik pénzügyi alappillére volt, 450 dolgozó van kényszerszabadságon és további 4400 embert érint a vállalat bezárása. De Zenta esetében sem ez a legnagyobb probléma, több ezren hagyják el a várost, az itthon maradók 19-22 ezer dináros jövedelmeiből pedig nem lesz adóbevétel. Sándor József illúziónak nevezte azt is, hogy a bevételkiesést projektalapú támogatással pótolhatnák.

Halász Mónika, a Magyar Mozgalom magyarkanizsai frakcióvezetője szerint a Tisza menti városban hasonló problémákkal küszködnek, ott 15 millió mínuszt jelent a törvénymódosítás, de több milliót vontak el eddig is. Az önkormányzat kénytelen kölcsönökhöz folyamodni, az önkormányzati adósság a féléves jelentés szerint júniusig elérte a 70 millió dinárt, azóta pedig tovább növekszik. A frakcióvezető elmondása szerint a polgármester bizakodása ellenére, ha Magyarkanizsának nem sikerül sürgősen pénzhez jutnia, a megvonások súlyos következménnyel járhatnak. – Ez már nem politikai kérdés, hanem létkérdés, az önkormányzati fizetések már két-három hetet is késnek – erősítette meg Halász, hozzátéve, hogy az állami szintről érkező tipp, miszerint ingatlanadóval pótolják a hiányt, nem utal rendszerszerű tervezésre, és az is félő, hogy ennek következtében emelkedni fognak az adók.

Sörfőző Andor, az MM-VMDK topolyai frakcióvezetője megkérdőjelezi, hogy 20-22 millió dinár nem okoz gondot a településnek, és hogy kiheverhető ez a csökkentés. Amikor a távfűtés díjának csökkenését indítványozták, ezt elütötték azzal, hogy a pénzkiesés érzékenyen érintené az önkormányzatot. – Kit szolgál a vezetés? A polgárokat, vagy pedig a belgrádi hatalmat? – teszi fel a kérdést Sörfőző, aki nem bízik a köztársasági projekttámogatásokban, elmondása szerint a félig kész diákotthon is azért hever romokban, mert a köztársasági támogatás nem érkezett meg Topolyára. A VMSZ nem nevezheti magát magyar nemzetben gondolkodó pártnak, ha hozzájárul a tartományi, majd az önkormányzati pénzek lefaragásához – jelentette ki a topolyai képviselő.