Kisvárosi karcolatok

Sürgős (?) ügyek tárgyalása a zentai KKT-ben

2016. november 29-én tartotta a zentai képviselő testület 12. rendkívüli ülését, mely némi bizonytalanság után a meghirdetett 8 óra helyett 9-kor kezdődött. Eredetileg 10 napirendi pont szerepelt a tervben, melyből végül a magyar nyelvet többször kerékbe törve cirkalmasan fogalmazott harmadik pontot,  „A leszállított hőenergia költségei végső fogyasztóknak történő fogyasztása módjáról és elszámolásáról szóló szabályzat módosításáról és kiegészítéséről szóló szabályzatjavaslat megvitatása” címűt az előterjesztő visszavonta, mivel nem elégíti ki a sürgősségi eljárás kritériumait, így ezen a napon a városi fűtés kényes kérdéséről semmilyen összefüggésben nem esett szó.

Vitára viszont még a napirendi pontok tárgyalása előtt sor került, ugyanis Rácz Szabó László képviselő javaslatot tett egy újabb napirendi pont beiktatására, nevezetesen a vízlecsapolási díjak kérdéskörének megtárgyalására. Négy oldalas előterjesztésében, majd szóban részletesen indokolta kérése helyénvalóságát, sürgősségét, összegyűjtve a felmerülő jogi és erkölcsi problémákat, valamint pontokba szedte utasításait a megoldással kapcsolatban Zenta város polgármestere, községi tanácsa és közigazgatása számára.

Miután a KKT elnökasszonya kifejtette, hogy a vízlecsapolási díjak megítélése nem zentai hatáskörbe tartozik, ezért szerinte nem kell erről tárgyalni, Rácz Szabó László ismételten elmondta, hogy nem is ennek megkérdőjelezésével foglalkozik előterjesztésében, hanem a számlák kapcsán felmerülő törvénytelenségekkel, és szerinte a város vezetésének kötelessége a lakói nagy részét érintő problémákat tárgyalni. Az előterjesztés végül nem kapott zöld utat, az ellenzék egyhangú igennel (11 szavazat), a többségi koalíció egyhangú tartózkodással (17 szavazat) nyilvánított véleményt, így nem  volt további mód a kérdés tárgyalására. Némiképp ugyan elgondolkodtató, hogy a tartózkodás egy ilyen kérdésben mit is akar jelenteni, de a végeredményt tekintve tulajdonképpen a nemmel volt egyenlő.

Az utóbbi néhány ülés hangulata visszaköszönt a következő percekben, amikor a Tanács elnökasszonya megintette Rácz Szabó képviselő urat, hogy a továbbiakban tartózkodjon a gyalázkodástól. A megfedett képviselő válaszában felolvasta azokat a törvény adta lehetőségeket, amelyek esetében az elnöknek joga van figyelmeztetni a képviselőt, de ezek között a gyalázkodás nem szerepel, szerinte nem is ebbe a kategóriába tartozik az a mondata, amelyet a többségi koalíció felé fordulva mondott („Árulók vagytok!”), hanem ez a személyes véleménye és szerinte igazságértékkel bír.

Hasonló személyeskedő hangvételű elszólásra később is sor került, a „plagizálás vagy nem plagizálás” kérdéskörénél (lásd lentebb), ekkor Pataki Tibor alelnök véleményezte Rácz Szabó képviselő helyesírási képességeit, de ő intést, megrovást, figyelmeztetést, még csak egy rosszalló tekintetet sem kapott. Az adók emelését tárgyaló kérdés kapcsán szintén alelnöki szájból hangzott el a néhány ellenzéki képviselő észbeli képességeit minősítő „bugyuta” kifejezés, amit ismételt felszólításra sem nehezményezett az elnökasszony. Hja, kérem, valaki megteheti, valaki nem. Pataki Tibor alelnök úr ezen a képviselői ülésen többször szólalt fel, mint eddig összesen, megjegyzem, egyik megnyilvánulása sem tűnt feledhetetlennek, és az ellenzéki bugyuta képviselők fejébe nem hasított bele a tudás és felismerés fénye mondatai kapcsán.

Azért a tulajdonképpeni ülés csak elkezdődött, és néhány napirendi pont esetében még egyetértést is tapasztalhattunk a koalíciók között. Ilyen téma volt a Zenta Község Idegenforgalmi Szervezete alapszabályának módosításáról, és Laskovity Kornél volt igazgató ismételt megbízásáról szóló kérdés tárgyalása és elfogadása, valamint a valójában formai eljárásnak számító képviselőcsere megejtése. Szegedinszki Igor képviselő úr az elmúlt ülésen érdekütközés miatt lemondott mandátumáról, helyette a VMSZ választási lista következő jelöltje, Tallós Mónika tornyosi pedagógus erősíti ezután az uralkodó frakció sorait.

E néhány téma ki is merítette az egyetértés csuprát, az adóemelés kérdésének tárgyalásakor ismét vita kerekedett. Korrekt szakemberi beszámoló után, amelyből a laikusok is megérthették, miről van szó, körvonalazódott a tervezett adóemelés mértéke. Tájékoztatást kaptunk arról, hogyan is számolják ki a törvények alapján az adók mértékét, milyen hatással van erre az aktuális ingatlanpiac és a földárak. Ezek alapján a tervezet szerint a földek után fizetendő járulék és a lakástulajdonosok terhei is emelkednének a következő évben, így a város költségvetésébe megközelítőleg 14 millió dinár bevétel folyna be a lakosság pénztárcájából. Az ellenzéki képviselők közül többen fenntartásaikat fejezték ki a kérdéssel kapcsolatban, mondván, az elszegényedő lakosság terheit nem növelni, inkább csökkenteni kellene, vagy más forrásokat kell keresni a hiányok pótlására, illetve nem időszerű és indokolt az emelés most, amikor egyéb erőszakos kötelező érvényű (pénz)lecsapolási díjakat követelnek a lakosságtól. A VMSZ politikusai igyekeztek védeni a mundért, Rácz Szabó Márta képviselő kifejtette, hogy az összegek és szorzók megállapításánál a törvények alapján jártak el, és a zentaiak eddig is csak örülhettek, mivel a környező településeken (Csóka kivételével) magasabb adókat fizetnek. Nos, ez utóbbi érvet nem tudtuk elfogadni, véleményem szerint létjogosultsága csak akkor lehetne, ha a fizetések mértékének megállapításánál is alkalmaznák, szétnézve a világban, keresve azt, hogy hol magasabb, hogy ahhoz tudjuk idomítani. Hasonlítási alapként ajánlhatnám mondjuk Svájcot.

Pataki Tibor alelnök úr szerint adók mindig voltak a történelem folyamán, lesznek is, nem ők találták ki, elvégre különben nem működne az egészségügy, az iskoláztatás, a kultúra stb. Ezt senki nem vitatta, a tények önmagukért szólnak, a jobbágyok erről sokat mesélhetnének. Az egészségügy állapotáról és ingyenes voltáról jobb nem szólni, az alanyi jogon járó szintén ingyenes oktatás tényén minden iskolás korú gyermek szülője csak keserűen nevethet a kötelező tankönyvcsomagok, taneszközök, szülői hozzájárulások, stb. kifizetésekor, tudván azt, hogy a szeptemberi hónap általában anyagi csődöt jelent. És kulturálódni is nehéz üres hassal. Ennek ellenére a fizetésből élő emberek minderre fizetnek adót, viszont ez még mindig nem volt kielégítő magyarázat arra, miért is kell Zentán növelni a terheket. Száz szónak is egy a vége, adóemelés lesz, a VMSZ-Haladók koalíció megszavazta (17 igen), a 9 nemleges vélemény nem rúgott labdába. Az ingatlanadó négyzetméterenkánti ára szintén 17 támogatást kapott tőlük.

Az utolsó előtti napirendi pont („A 2016. évi Zenta Község díszpolgára címre, valamint a Pro Urbe, a Juventus Pro Urbe és az Életmű Pro Urbe díjra való jelöltállítási eljárással kapcsolatos tények megállapításáról szóló jelentés elfogadásáról szóló végzésjavaslat megvitatása”) a korábban megalakult öttagú bizottság jelentését tartalmazta, amely azért jött létre, mert a felsorolt címek odaítélése kapcsán eljárási hibák, valamint a plagizálás és csalás, okirathamisítás gyanúja is felmerült. A bizottság jelentésében kitért arra, hogy a vizsgálatok során nehézségekbe ütközött a tények megállapításakor, a hivatalos beadványok iktatása nem követhető nyomon teljes mértékben a közigazgatási adminisztrációban. A plagizálás vádját ugyan nem erősítette meg a jelentés, de megállapította, hogy nagyon nagy mértékű szövegazonosság található két dokumentum között, valamint hangsúlyozta intő célzattal az adminisztrációs hibákat. Itt ki kell emelni azt a tényt, hogy a vádak nem a jelöltek személyével kapcsolatban merültek fel, hanem a jelölési eljárás módjával kapcsolatban. A bizottság jelentését a képviselők elfogadták.

Végül a Zentai Gyógyszertár alapszabályának módosítására és kiegészítésére vonatkozó vélemények hangoztak el. A napirendi pont tárgyalása kapcsán Zsíros Jankelić Anikó felolvasta a Gyógyszertár igazgatónőjének levelét, amelyben 10 pontban felsorolta az intézmény vezetője az igazgatóbizottság legutóbbi értekezletén történt jogtalanságokat, szabálytalanságokat. Egy korábbi KKT ülésen az ellenzéki képviselők többszörösen kifogásolták a régi szakmabeli igazgatóbizottsági tagok új, a szakmához nem minden esetben értő, de politikai kapcsolatokkal, rokonsággal rendelkező tagokkal való kicserélését. Ezt akkor a többségi koalíció nem vette figyelembe. Amennyiben az igazgatónő meglátásai az ülés szabálytalanságával kapcsolatban helytállónak bizonyulnak, egyértelműen látható lesz a mindennapi gyakorlat kapcsán, hogy mit is jelent az, ha szakembereket cserélünk pártkáderekre. Ezt a közeljövő dolga bebizonyítani. Természetesen a 17 biztos szavazat itt sem maradt el, tehát az alapszabály az ellenzék tiltakozása ellenére módosul. A Gyógyszertár ügye az igazgatói posztért történő háttérharc miatt még folytatódik.

Összességében az ülésről elmondható, hogy az ellenzéket nem sikerült a vezető pozícióban lévő politikusoknak meggyőzni már arról sem, hogy a napirendi pontok közül melyik is indokolta a sürgősségi tárgyalás tényét, hogy a viták személyeskedéstől sem voltak mentesek, és a többségi városvezetés elérte célját, lesz adóemelés, viszont nem hajlandóak semmit sem tenni a lecsapolási díjak kapcsán. A jó polgárnak pedig nem marad más, mint hogy fizet.