Hírfolyam

A Magyar Mozgalom állásfoglalása az október 2-i magyarországi népszavazással kapcsolatban

A Magyar Mozgalom augusztus hónap folyamán felhívást intézett a tagságához, hogy mondja el véleményét és meglátásait az október 2-ára meghirdetett magyarországi népszavazás ügyében. A szándék természetesen az volt, hogy az az álláspont, amelyet az MM végül megfogalmaz ezzel a kérdéssel kapcsolatban, ne egy „felülről” és előre legyártott szervezeti állásfoglalás legyen, hanem minél inkább tükrözze a tagság valós véleményét.

Emlékeztetőül, a kérdés, amellyel kapcsolatban azok a külhoni magyarok is véleményt nyilváníthatnak, akik legkésőbb szeptember 17-éig eljuttatják regisztrációs kérelmüket a Nemzeti Választási Irodába, így szól:

„Akarja-e, hogy az Európai Unió az Országgyűlés hozzájárulása nélkül is előírhassa nem magyar állampolgárok Magyarországra történő kötelező betelepítését?”

A felhívásra számos válaszlevél érkezett, amelyek elolvasása után levonható néhány következtetés. Az első és talán legfontosabb, hogy a Magyar Mozgalom tagsága éretten, higgadtan és árnyaltan gondolkodik erről az  összetett társadalmi problémáról, egyben mentes a szélsőségektől és a gyűlölködéstől. A másik, hogy a Mozgalom tagsága között óriási valószínűséggel nincs egyetlen olyan ember sem, aki úgy érezné, hogy a feltett kérdésre  „Igen”-nel kell válaszolni.

Ugyanakkor azt is látni kell, hogy a Magyarország és Szerbia között húzódó államhatár valamilyen módon magát a kérdést is kettévágja. A kérdés, és az arra adott válasz elsősorban és közvetlenül az anyaországban élő emberek és családok helyzetére, életére, jövőjére és biztonságérzetére van kihatással, azt befolyásolja. A határ másik, jelen esetben szerbiai oldalán élő magyar emberek és családok esetében viszont a kérdés inkább csak további kérdéseket vet fel: melyik válasz hogyan hathat ki az ő életükre, jövőjükre és biztonságérzetükre? Mire számíthatnak ők ilyen, vagy olyan népszavazási végeredmény esetén? Hogyan befolyásolhatja ez az ő migrációs válsággal kapcsolatos mindennapi gondjaikat? Egyáltalán, annak, aki Szerbiában, vagy bárhol máshol él a világon, van-e erkölcsi joga és alapja ahhoz, hogy beleszóljon, Magyarország fogadjon-e be menekülteket, vagy sem?

Az ezekre a kérdésekre adott megnyugtató válaszokkal mindeddig adósak maradtak úgy a magyarországi, mint a vajdasági magyar politika felelős hordozói. Ennek hiányában viszont óhatatlanul is felmerül a gyanú, hogy a potenciális szavazatokra csak a saját politikai céljaik és pozícióik megerősítése érdekében tartanak igényt.

Mindezek tükrében a Magyar Mozgalom álláspontja az október 2-i népszavazással kapcsolatban az, hogy aki Magyarországon él, vagy életvitelszerűen köthető az anyaországhoz, az menjen el szavazni, mert ottléte megadja neki ezt az erkölcsi jogot, és szavazzon „Nem”-mel, ezzel is erősítve a Magyar Kormány tárgyalási pozícióit, mert a világ minden egyes államának az a dolga és kötelessége, hogy védje területét, a saját lakossága  jogait, érdekeit és integritását. Aki viszont a szülőföldjén él és itt, Szerbiában, a Vajdaságban szeretne a továbbiakban is boldogulni,  az döntsön a saját lelkiismerete szerint arról, hogy regisztrál-e, és részt vesz-e ezen a nem ügydöntő népszavazáson, amely csak a trianoni határok között élő állampolgárok életére hathat ki jelentősen.

A Magyar Mozgalom Ügyvivői Testülete