Tisztelt Köztársasági Elnök Úr!

A Magyar Mozgalom, a vajdasági magyarság sorsa, jövője, jogbiztonsága és önbecsülése iránt egyaránt elkötelezett szervezetként két olyan időszerű kérdésre kívánja felhívni Elnök úr figyelmét, melyekben meggyőződésünk szerint Magyarországnak – amely Alkotmányában rögzítette, hogy felelősséget érez a határain kívül élő magyarok sorsáért – állást kell foglalnia és meg kell szólalnia.

А Szerb Kormány Államigazgatási és Helyi Önkormányzati Minisztériuma 2017. november 27-én közvitára bocsátotta a Nemzeti tanácsokról szóló törvény módosításának munkaváltozatát. A közvitán részt vett a Magyar Mozgalom képviselője is, aki elmondta észrevételeit a munkaváltozat megalkotójának, ezeket az észrevételeket közleményben is rögzítettük, amelyben összefoglaltuk mindazokat a tervezett változásokat, amelyek visszalépést és jogcsorbítást jelentenek a jelenleg hatályban levő törvényhez képest, és minderről értesítettük Orbán Viktort, Magyarország miniszterelnökét is.

A törvényalkotási folyamat időközben a második szakaszába lépett, a munkaváltozatból törvénytervezet lett, amelyet áttanulmányozva kénytelenek voltunk megállapítani, hogy észrevételeink és javaslataink hiábavalónak bizonyultak, sőt, egyes esetekben a tervezet még a munkaváltozatnál is szigorúbb feltételeket, határidőket szab meg a nemzeti tanácsok esetében.

Értékelésünk szerint amennyiben a közvitára bocsátott megoldások törvényerőre emelkednek, megvalósul a nemzeti közösségi autonómia teljes állami gyámság alá helyezése. Emellett tovább szűkülnének a nemzeti tanácsok hatáskörei is, amelyeket az Alkotmánybíróság 2014-ben egyszer már erőteljesen megtizedelt.

A tervezet értelmében a nemzeti tanácsok működésének kétnyelvűvé kellene válnia. A nemzeti tanácsok üléseinek jegyzőkönyvét, valamint minden nemzeti tanácsi határozatot magyar és szerb nyelven kellene elkészíteni, és az elfogadásukat követő 10 (a korábbi változatban 15) napon belül el kellene juttatni az Államigazgatási és Helyi Önkormányzati Minisztériumhoz, valamint közzé kellene azokat tenni a nemzeti tanács kétnyelvű honlapján.

Ahelyett, hogy az állam a kisebbségi nyelvek egyenrangú használatának előmozdítását tűzné ki célul, a törvénymódosítással a szerb nyelv egyenrangú használatát vezeti be a nemzeti tanácsok életébe.

Ahelyett, hogy a nemzeti tanácsok hatásköreit megsértő állami, tartományi és önkormányzati szervek vezetőivel szemben irányozna elő büntetőrendelkezéseket a jogszabály, a kétnyelvű (magyar/szerb) működésre vonatkozó szabályokat be nem tartó nemzeti tanácsi elnököket fenyegeti pénzbüntetéssel a törvénytervezet.

A tervezet hatásköri rendelkezései is súlyos visszalépést jelentenek, ugyanis az megszüntetné a nemzeti tanácsi hatáskörök fogalmát, ehelyett a jogosítvány/felhatalmazás fogalmát vezetné be. A látszólag terminológiainak tekinthető változás a nemzeti tanácsok, mint kisebbségi önkormányzatok lényegét érinti, megszűnne ugyanis annak a lehetősége, hogy Vajdaság Autonóm Tartomány, vagy a helyi önkormányzatok jogosítványokat ruházzanak a nemzeti tanácsokra. A jövőben a nemzeti tanácsok kizárólag a törvényben meghatározott felhatalmazásaikat gyakorolhatnák.

Megszűnne az a lehetőség is, hogy a nemzeti tanácsok olyan művelődési intézményeket nyilvánítsanak kiemelt jelentőségűnek az adott közösség szempontjából, amelyek tevékenysége nem az adott nemzeti közösséghez kötődik elsősorban. A Magyar Nemzeti Tanács által a magyar közösség szempontjából kiemelt jelentőségűnek nyilvánított intézmények egész sora veszítené el ezáltal kiemelt jellegét.

A nemzeti tanácsok oktatási jogosítványaira vonatkozó rendelkezések közé visszakerülne ugyan az Alkotmánybíróság által törölt kiemelt jelentőségű oktatási intézmény fogalma, de olyan korlátozásokkal, amelyek miatt a magyar közösség számára kiemelt jelentőségűnek tekinthető oktatási intézmények töredéke nyerhetné csak el a kiemelt jelentőségű intézmény státuszát.

Végül, még a munkaváltozathoz képest is visszalépést jelent a jelenlegi tervezet, hiszen abból töröltek minden olyan rendelkezést, ami akár minimális kötelezettséget róna ki az államra a kisebbségi névjegyzékek frissítésére vonatkozóan.

Mindezek miatt a Magyar Mozgalom határozottan elutasít minden olyan törvényes változást, amely a szerzett jogok, a nemzeti tanácsok, így a Magyar Nemzeti Tanács hatásköreinek a további csorbításához vezet. Meggyőződésünk ugyanis, hogy a tervezetből visszaköszönő megoldások a történelem során legjobbnak minősített magyar-szerb államközi kapcsolatok megcsúfolását is jelentik. A napvilágot látott tervezet a Szerbiában élő kisebbségekre nézve egyszersmind sértő és megalázó.

Tisztelt Elnök Úr!

A fent vázolt törvényalkotási folyamattal párhuzamosan zajlik napjainban egy másik közvita is, amely Vajdaság napjának meghatározására vonatkozik, azaz annak a régiónak az ünnepnapját kívánja rendeletbe foglalni, amelyben a Szerbiában élő magyar közösség döntő többsége él. Az előterjesztés szerint ez a nap november 25. lenne,  azaz egy olyan eseményre - a szerbek újvidéki nagygyűlésére - utal, amelyen az akkortájt egyértelműen számszerű kisebbségek mondták ki - nota bene, a többség megkérdezése nélkül, és annak rovására - az elszakadást az addigi duális monarchia egy részétől, a Magyar Királyságtól.

Nem tudjuk szó nélkül hagyni azt, hogy, száz év elteltével, az SZHP által vezetett tartományi kormányzat fontosnak tartotta a kizárólagosságot hangsúlyozni egy olyan kérdésben, amelyben az integratív politizálásnak több helye van. Mi úgy tartjuk, hogy ennek a kormányzatnak nem sikerült óvatos, bölcs és korszerű javaslatot megfogalmazni politikailag érzékeny kérdésben. Tette ezt abban a helyzetben, amikor a két világégés valóban jelentős szereplői évtizedekkel ezelőtt rájöttek arra, hogy nem az egymást legkisebb mértékben is sértő, hanem az egymás iránt megbecsüléssel viszonyuló üzeneteknek van értelme. Mi, vajdasági magyarok ugyanis soha nem az egymást elválasztó, hanem a két népet őszintén összekötő kérdéseket emeljük ki közbeszédünkben is, gondolatainkban is és ugyanezt várjuk el a hatalom gyakorlóitól.

Arra kérjük elnök urat, vesse latba közjogi és politikai tekintélyét annak érdekében, hogy Szerbiában és Vajdaságban ne a vajdasági magyarok jogait csorbító és méltóságát sértő határozatok szülessenek, hanem a 21. századi Európához méltó megoldások érvényesülhessenek.

Végezetül arra kérjük elnök urat, egy alkalmas pillanatban fogadja a Magyar Mozgalom küldöttségét, hogy személyesen és részletesen is tájékoztathassuk a fenti, és a vajdasági magyar közösség életét befolyásoló más időszerű kérdésekről.

A Magyar Mozgalom elnöksége

Szabadkán, 2018. április 6-án