A délvidéki magyar elvándorlást vizsgáló kutatás kezdeményezése

A Magyar Nemzeti Tanács Alapszabálya 11. szakasza 2. bekezdésének a) pontja, valamint a Magyar Nemzeti Tanács Ügyrendje 27. szakasza 1. bekezdése és 28. szakasza alapján, a Magyar Nemzeti Tanács tagjaiként 2018. december 24-én a következő előterjesztést tesszük:

Napirendi előterjesztés

a Magyar Nemzeti Tanács következő: III. rendes ülésére

Az előterjesztés megnevezése: A délvidéki magyar elvándorlást vizsgáló kutatás elfogadásáról szóló határozat

Az előterjesztés készítői: Kalmár Zsuzsa, Kucsera Géza, Mengyán Pletikosić Ildikó, Novák Anikó, Zsoldos Ferenc

Az előterjesztés tárgya: A jelenleg Délvidéken élő magyarok körében egy 1.200 fős mintán való reprezentatív társadalomtudományi kutatás végzése, amelynek célja egyrészt az elmúlt 5-6 évben drasztikus méretűre növekedett elvándorlás nagyságának a megállapítása, illetve az elvándorlás okainak feltárása.

A lehetséges döntés jogszabályi alapja:           

  1. A nemzeti kisebbségek nemzeti tanácsairól szóló törvény (Szerb Köztársaság Hivatalos Közlönye, 72/2009., 20/2014 – AB határozat, 55/2014. és 47/2018. szám) 10. szakasza 1. bekezdésének 14. pontja,
  2. A Magyar Nemzeti Tanács Alapszabálya 14. szakasza 1. bekezdésének l) pontja,
  3. A Magyar Nemzeti Tanács Ügyrendjének 47. szakasza 1. bekezdése.

A döntési javaslat indokai:

A legutolsó, 2011-es szerbiai népszámlálás szerint Vajdaságban 251.136 fő vallotta magát magyar nemzetiségűnek. Az azóta eltelt időszak fontos demográfiai változásokat hozott a vajdasági magyar népesség körében. A születések és a halálozások számát évről évre pontosan publikálja a Szerb Statisztikai Hivatal. A kevésbé látható asszimilációról is vannak becsléseink. Azonban a legnagyobb bizonytalansági tényező a magyarok létszámának becslésére, az elvándorlás. Az elvándorlás ugyanis a hivatalos állami statisztikát vezető intézmények számára „láthatatlan”, ugyanis a külföldre költözést az elvándorlók elmulasztják bejelenteni az illetékes szerveknél.

Maga az elvándorlás az intenzitásából adódóan rendkívül komplex és nehezen követhető jelenség. Komplexitása a folyamatszerűségében van, mivel az elvándorló először ideiglenesen költözik külföldre, majd az ideiglenességből hosszabb időszak lesz. Amennyiben családja is van az elvándorlónak, tovább bonyolítja a helyzetet a kettészakadt családok felmérése, illetve a család kiköltözése külföldre.

A migráció mértékének felmérése szempontjából több felől megközelíthető a kérdés: egyrészt, és talán ez a legfontosabb, hogy hány magyar maradt még Vajdaságban, másrészt az elvándoroltak felmérése is kézenfekvő (habár módszertanát tekintve talán az ő felmérésük a legnehezebb), harmadrészt pedig a naponta vagy hetente ingázók (cirkuláció) felmérése is kínálja magát.

A budapesti Nemzetpolitikai Kutatóintézet által végzett TANDEM 2016 és SUMMA 2017 kutatások pont e problémákat kutatta a kárpátaljai magyarok körében. A TANDEM 2016 az elvándorlás mértékét mérte felül, míg a SUMMA 2017 egy átfogó demográfiai elemzést adott az ott élő magyarok helyzetéről.

A vajdasági kutatás során az Ukrajnában használt módszertan teljesen alkalmazható lenne: a kutatás során 1200 fős reprezentatív mintán végeztek el egy későíves kutatást. A mintában szerepeltek ukrán nemzetiségűek is. A SUMMA 2017 kutatás egy nagyobb volumenű kutatás volt, ahol 23.000 személytől gyűjtöttek be adatokat, ami az ott élő magyarság mintegy 1/7-e volt. Valójában a 2011-es népszámlálás pótlására szolgált a felmérés, mivel háztartásra és az egy háztartásban élőkre vonatkozó adatokat gyűjtöttek. Ennyire részletes kutatás Vajdaságban nem szükséges, mivel volt népszámlálás Szerbiában 2011-ben.

A kutatás fontossága abban rejlik, hogy ténylegesen felmérjük, hány magyar él Vajdaságban. A politikai, gazdasági és társadalmi elemzések szempontjából rendkívül fontos lenne, hogy tudjuk a tényleges vagy legalább megközelíthető létszámot.

A kutatás költségvonzatát befolyásolja a kutatás során használt módszer, hogy kérdőíves vizsgálatot vagy mélyinterjút alkalmazunk, esetleg fókuszcsoportos vizsgálatot. A leginkább célravezető a felsorolt módszerek kombinációja lenne.


A Magyar Nemzeti Tanács többsége a 2018. december 28-án megtarott ülésén nem támogatta a javaslatot, azzal az indokkal, hogy nincs idő évekig elhúzódó kutatásokkal foglalkozni.